Nyugat-Békési Evangélikus

Egyházmegyénk

Története

A török kivonulása után elnéptelenedett békési síkságon nehezen indult az élet és az egyházszervezés. 1722-ben Szarvasra, 1746-ban Tótkomlósra érkeztek evangélikus vallású szlovákok, 1744-ben Orosházára evangélikus magyarok. A Bányai Egyházkerülethez, illetve az 1720-as évek közepén létrehozott Pest-Békési Egyházmegyéhez tartoztak ezek a gyülekezetek. Rövid ideig, 1803-tól 1807-ig Szarvas volt a bányakerületi püspökség székhelye. Az esperesség területén teljesített szolgálatot 1767-től 1820-ig Tessedik Sámuel szarvasi lelkipásztor, a széles látókörű gazdasági reformátor, pedagógus és falufejlesztő.

1769-től 1780-ig pedig tótkomlósi pap volt Wallaszky Pál művelődéstörténész, aki Kölcsey Ferenc szerint „korának és századának kitűnő tudósa” volt. Az 1791-es pesti zsinat határozatának értelmében a Pest-Békési Egyházmegyéből kivált a Békés-Bánáti, amelynek első esperese Szimonidesz János orosházi lelkész volt. 1802-ben az egyházmegye létrehozta a mezőberényi evangélikus esperességi gimnáziumot, ami 1834-ben Szarvasra költözött. 1836-ban kettévált a megnövekedett lélekszámú Békés-Bánáti Esperesség. A Békési Esperességhez csatolták a Békés, Arad, Csanád, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék területén fekvő egyházközségeket. 1860-tól 1872-ig bányakerületi püspök volt az orosházi születésű Székács József pesti lelkész, akinek utódjául választották a békéscsabai dr. Szeberényi Gusztávot, s ezzel Békéscsaba is püspöki székhellyé vált. A Békési Esperesség lélekszáma 1895-re már százhúszezer főre gyarapodott, s ebből 1896-ban három új egyházmegye született. Az új Békési Egyházmegye esperese Veres József orosházi lelkész, felügyelője Haviár Dániel lett. A következő gyülekezetek kerültek ide: Apáca, Bánfalva (1901-től Gádoros), Csorvás, Kondoros, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Szarvas, Szentetornya, Tótkomlós. Aztán jött egy viharos fél évszázad háborúkkal, forradalommal, diktatúrával. Az egyházat nem sikerült megsemmisíteni, még itt a Viharsarokban sem. Az 1952. évi I. törvény jóváhagyta a Magyarországi Evangélikus Egyház területi beosztásának újjárendezéséről szóló cikkelyt. A Nyugat-Békési Evangélikus Egyházmegye alakuló közgyűlését 1952. június 24-én tartották Orosházán. Az alábbi egyházközségeket sorolták ide: Csabacsűd, Csanádapáca, Csorvás, Gádoros, Kardoskút, Kondoros, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Rákóczitelep, Szarvas, Szentetornya. A Kelet-Békési Egyházmegyéhez csatolták Tótkomlóst, a Csongrád-Szolnoki Egyházmegyéhez Nagymágocsot és Mezőtúrt. 1952. július 18-ára Budapesten megalakult a Déli Evangélikus Egyházkerület is. 1980-ban az alábbi önálló gyülekezetek tartoztak az egyházmegyéhez: Csabacsűd, Csanádapáca, Magyarbánhegyes, Nagybánhegyes, Nagyszénás-Gádoros, Orosháza (ekkor csatolják ide a Szentetornya–Rákóczitelep társgyülekezetet és Kardoskutat), Pusztaföldvár, Szarvas-Ótemplom, Szarvas-Újtemplom és Tótkomlós. Az 1991–1997-es zsinat megszüntette a Csongrád-Szolnoki Egyházmegyét. A Nyugat-Békési Egyházmegyéhez sorolta az Ambrózfalva–Csanádalberti–Pitvaros társult egyházközségeket, Hódmezővásárhelyt, Szentest és Tiszaföldvárt.

“A Nyugat-Békési Evangélikus Egyházmegye egyházközségei a 2012-2018-as választási ciklusra Lázár Zsolt Szarvas-Ótemplomi lelkészt esperesnek, Madarász Géza orosházi presbitert egyházmegyei felügyelőnek választották. "http://www.kormanyhivatal.hu/hu/bekes/hirek/esperesi-beiktatas-a-szarvas-otemplomi-evangelikus-egyhazkozsegben"”

Bővebben

Misszió, vízió

Van egy álmom: a tele templom

Interjú Madarász Gézával, a Nyugat-békési Evangélikus Egyházmegye új egyházmegyei felügyelőjével

Bővebben

Lázár Zsolt esperesi székfoglaló beszéde

„Éljetek oly boldogan, hogy egy reggel mikor felébredtek azt tudjátok mondani, hogy „nem kívánhatok többet." Tényleg ennél a szeretetnél, amit itt ebben a gyülekezetben megtapasztaltam nem kívánhat többet az ember. Ez a szeretet az Isten szeretetének a tükröződése a gyülekezeti életben."