Kezdőlap
Egyházmegye
Letöltések
Kapcsolat
Galéria
 
 
 
Egyházközségeink
Ambrózfalva-Csanádalberti-Pitvarosi Evangélikus Egyházközség

Ambrózfalvát 1843-ban alapították, 1850-ben vált anyaegyházzá. Templomát 1862 - 1864 között építették. Leányegyháza, Csanádalberti, 1844-ben épült újra, ekkor alakult az evangélikus gyülekezet is. Temploma 1882-re készült el. Pitvaros 1816-ban alakult, többségében szlovákok lakják. Az evangélikusok 1836-ban önállósultak. Templomuk 1881-82-ben épült. 1947-ben 2000 szlovák evangélikus vándorolt Szlovákiába. A kitelepítés ütötte seb aligha gyógyítható be a gyülekezetben. Egy óriási templom és egy pici, de lelkes és öntudatos gyülekezet a maradvány. Itt is döntő lesz a jövőben, hogy mennyire költöznek el a fiatalok, vagy mennyire maradnak. Jelenleg öröm, hogy hittanosok is vannak.

1769-től 1780-ig pedig tótkomlósi pap volt Wallaszky Pál művelődéstörténész, aki Kölcsey Ferenc szerint "korának és századának kitűnő tudósa" volt. Az 1791-es pesti zsinat határozatának értelmében a Pest-Békési Egyházmegyéből kivált a Békés-Bánáti, amelynek első esperese Szimonidesz János orosházi lelkész volt. 1802-ben az egyházmegye létrehozta a mezőberényi evangélikus esperességi gimnáziumot, ami 1834-ben Szarvasra költözött. 1836-ban kettévált a megnövekedett lélekszámú Békés-Bánáti Esperesség. A Békési Esperességhez csatolták a Békés, Arad, Csanád, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék területén fekvő egyházközségeket. 1860-tól 1872-ig bányakerületi püspök volt az orosházi születésű Székács József pesti lelkész, akinek utódjául választották a békéscsabai dr. Szeberényi Gusztávot, s ezzel Békéscsaba is püspöki székhellyé vált.

A társult egyházközség jelenleg az élet halvány jeleit mutatja. Újra van hittan, rendszeres istentisztelet, lelkészi szolgálat. A szolgálatokat helyettes lelkész végzi. Egy önállóan beiktatott parókus lelkész állásának megteremtéséhez nincsenek meg a feltételek.

Szórványok: Battonya, Csanádpalota, Királyhegyes, Kövegy, Nagyér, Nagylak.

Csabacsűdi Evangélikus Egyházközség

A Csabacsűdi Evangélikus Egyházközséget az első megválasztott lelkész Chován József alapította meg 1927-ben, templomát 1952-re építették fel.

Csabacsűd szívében megtalálható zöld területen elhelyezkedő evangélikus templom, imaterem színfoltja a falunak. Minden korosztály megtalálhatja a magának megfelelő programot: istentisztelet, családi istentisztelet, ifjúsági óra és bibliaóra között. A gyülekezetben a szokásos alkalmak mellett két olyan hagyományos esemény van, amin mindig nagy létszámú a látogatottság. Az egyik az Evangélikus Főzőverseny, amit 2012-ben rendeztek először. A másik az aratási hálaadó istentisztelet

Hódmezővásárhelyi Evangélikus Egyházközség

1796-ban vált önálló egyházközséggé, az evangélikus templomot 1844-ben szentelték fel. 2007 óta fenntartója a Hódmezővásárhelyi Égbőlpottyant Evangélikus Óvodának.

Kis létszámú, de élő közösség. Az óvoda családjai adják a családi istentiszteletek bázisát. A gyülekezetben szinte minden rétegalkalom megtalálható.

Nagybánhegyes-Magyarbánhegyesi Evangélikus Egyházközség

Nagybánhegyes 1857-ben vált önálló gyülekezetté. 1867-ben épült fel a ma “kistemplom”-nak nevezett gyülekezeti épület, mely ma gyülekezeti házként funkcionál. Fűtési időszakban itt kerülnek megtartásra az istentiszteleti alkalmak. A gyülekezet nagy temploma 1895-re készült el (tervezte Krim József nagylaki építész). A gyülekezet nagy százalékát ma is a szlovák kisebbség alkotja.

A gyülekezet jövője olyan, mint vidéken a magyar társadalom jövője. Csökkenő települési lélekszám mellett csökken a gyülekezeti tagok száma is.

Társegyháza Magyarbánhegyes, amely 1941-ben missziói egyházközséggé alakult. Temploma 1949-ben készült el. Kevesen vannak a gyülekezetben, de igényük van az istentiszteletekre. Lelkésze szorgalmasan gondozza a gyülekezetek maradékát.

Istentiszteleteken kívül újra indult mindkét gyülekezetben a bibliaóra. Nagybánhegyesen minden hónap 3. keddjén, Magyarbánhegyesen minden hónap 2. keddjén.

Szórvány: Mezőkovácsháza és Végegyháza már csak papíron létezik.

Nagyszénás-Gádorosi Evangélikus Egyházközség

Nagyszénás települést 1818-ban hívták életre. Az evangélikusok az orosházi egyházközség filiájaként szerepelnek egészen 1895-ig. 1896-tól váltak önállóvá, templomukat 1900-ban szentelték fel.

A jelen helyzet bizakodásra ad okot, a gyarapodás, erősö dés számos jele látható, így min den nehézség ellenére is biztató a jövő. Több diák jár be az orosházi evangélikus iskolába, ami szintén jó jelzés. Két evangélikus diakóniai intézmény telephelye is működik a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában: az egyház egyetlen rehabilitációs intézménye is itt található, valamint az ország egyik legnagyobb bentlakásos intézménye, ahol 226 rászoruló lakik.

Gádoros falu 1876-ban alakult Bánfalva néven, az evangélikusokat az orosházi lelkészek gondozták, 1844-től vált önálló egyházközséggé. 1888-ban épült fel a mai templom. 1980-tól a nagyszénási gyülekezet társegyházává lett. Sajnos az elárvulás évtize dekkel ezelőtt megkez dő dött. Gádoros szolgálhat a temetőjében ama ritkasággal is, hogy a kereszt (vagy keresztény jelképek) helyett vörös csillagos sírok is vannak. A templom nagy, a gyülekezet már picike. Szórványa Eperjes.

Orosházi Evangélikus Egyházközség

1744. április 24-én alapították a települést és az egyházközséget is evangélikus vallású magyarok. A templom tornyát 1777-ben, a kelet-nyugati főhajót 1786-ban, a déli toldalékot 1830-ban építették.

1992-től indult a Hajnal Evangélikus Óvoda, 1996-tól az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium.

Kapcsolódó intézmény az Orosházi Evangélikus Egyházközség Levéltára.

Orosházi Harangszó néven jelentetik meg gyülekezeti újságjukat, amely az egyházmegye legjelentősebb egyházi sajtókiadványa.

A gyülekezetnek újra kell erősödnie. Erre is megvan a reménység, egyrészt a jól működő intézmények miatt, másrészt a tu datosabb gyülekezeti munka következtében. Hatalmas emberi tartalékokat kell kiaknázni.

Leányegyházak: Csaná dapáca, Kardoskút-Rákóczitelep-Szentetornya.

Pusztaföldvári Evangélikus Egyházközség

1861-től követhető nyomon az evangélikusság. Kezdetben az orosháziak leányegyháza, majd 1896-tól anyagyülekezetté vált. 1913-ban szentelték fel templomát.

Kicsiny lélekszámú településen az evangélikusok száma fogyatkozik. Kis létszámú, de erős, összetartó gyülekezeti közösség van. Hosszú idő után újra indult a bibliaóra, mely minden hónap 1. keddjén van.

Elindult az istentisztelettel párhuzamos időben a kisgyermekek foglalkoztatásával a gyermekistentisztelet, mely egyelőre minden hónap 2. vasárnapján kerül megtartásra.

Szarvas-Ótemplomi Evangélikus Egyházközség

1722-től, a város alapításától van hírünk az evangélikusokról. A Tessedik Sámuel által épített templom 1786-88 között készült el.

Az egyházközség 2000-től indította el a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodát. 2012-ben alapították a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumot

A gyülekezet mellett működik az Ótemplomi Szeretetszolgálat, Magyaroszág legnagyobb egyházi szociális intézménye.

Hozzájuk kapcsolódik az evangélikus egyházközség levéltára.

A gyülekezetben komoly fizikai és lelki építkezés folyik, amely nagyon szép és biztató jövőt vetít előre.

Szarvas-Újtemplomi Evangélikus Egyházközség

Az 1800-as évek közepén az ótemplom kicsinek bizonyult, és mivel a magyar kisebbség is vágyódott istentiszteletre, 1897-ben felszentelték az újtemplomot, melyet Francsek Imre tervezettés és Popják György keze alatt épült. A Déli Egyházkerület létrehozása után 1953-ban kettéválasztották a szarvasi evangélikus gyülekezetet, és ekkor jött létre az Újtemplomi Egyházközség.

2012-ben a Vajda Péter Gimnázium ismét evangélikus fenntartásba került, majd 2014-ben átköltözött az Újtemplom mögötti régi 3-as iskola (Petőfi iskola) helyére. Azóta a gyülekezet és gimnázium jól működő szimbiózisban él és egymás épülésére szolgálnak.

Fiókgyülekezete: Kardos.

Szentesi Evangélikus Egyházközség

1791-től az orosházi evangélikusok fíliája, 1823-tól anyaegyház. Templomát 1905-ben építették (Francsek Imre tervezte).

A gyülekezet temploma megújult. A gyülekezetben ébredés kezdődött mióta helyben lakó lelkész van, főleg a hittanórák számában lett nagy előrelépés. Az istentiszteletek mellett táborok, gyerekfoglalkozások, templomi koncertek vannak a templomban. A gyülekezetben a lelkész mellet egy főállású hitoktató is szolgál.

Leánygyülekezete Nagymágocs.

Szórványok: Árpádhalma, Csanytelek, Csongrád, Derekegyház, Fábiánsebestyén, Felgyő, Mindszent, Nagytőke, Szegvár.

Csak Nagymágocson és Csépán vannak még istentiszteletek bizonyos ren dszerességgel, vagyis ahol régen parókiák álltak önálló lelkészekkel. A többi helyen alkalmanként tartanak istentiszteleteket.

Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközség

Az 1800-as évek elejétől Szarvas fíliája, 1817-től anyagyülekezet, 1860-ban avatták fel mai templomukat. Tiszaföl dvár-Ószőlőben 1937-ben második templomot emeltek.

Szórványok: Cibakháza, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Martfű, Nagyér, Öcsöd, Rákóczifalu, Tiszainoka, Tiszajenő, Tiszakürt, Vezseny.

A hajdan két templommal is rendelkező gyülekezet mára elfogyott. Tűnődni lehet az összezsugorodás felett.

Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség

1746-ban alakult a település és az evangélikus egyházközség is. Templomát 1795-ben szentelték fel.

A tótkomlósi gyülekezet evangélikus óvodát - Tótkomlósi Evangélikus Óvoda /TEO/ - Evanjelická materská škola v Slovenskom Komlóši és szeretetszolgálatot is működtet - Tótkomlósi Evangélikus Szeretetszolgálat TESZ - Evanjelická diakonia v Slovenskom Komlóši.

Leányegyház: Mezőhegyes. Szórványok: Békéssámson és Kaszaper.

Nagy múltú, szlovák gyülekezet. A sok megpróbáltatáson átment közösségben újra érezhető a megújulás, a feléledés reménysége. A biztató jelek közé tartozik a hittanosok számának, az ifjúsági gyülekezet létszámának jelentős növekedése. A gyülekezet életét lelkes, buzgó tagok igyekeznek segíteni.