|
||
|
Egyházközségeink
Ambrózfalva-Csanádalberti-Pitvarosi Evangélikus Egyházközség
Ambrózfalvát 1843-ban alapították, 1850-ben vált anyaegyházzá. Templomát 1862 - 1864 között építették. Leányegyháza, Csanádalberti, 1844-ben épült újra, ekkor alakult az evangélikus gyülekezet is. Temploma 1882-re készült el. Pitvaros 1816-ban alakult, többségében szlovákok lakják. Az evangélikusok 1836-ban önállósultak. Templomuk 1881-82-ben épült. 1947-ben 2000 szlovák evangélikus vándorolt Szlovákiába. A kitelepítés ütötte seb aligha gyógyítható be a gyülekezetben. Egy óriási templom és egy pici, de lelkes és öntudatos gyülekezet a maradvány. Itt is döntő lesz a jövőben, hogy mennyire költöznek el a fiatalok, vagy mennyire maradnak. Jelenleg öröm, hogy hittanosok is vannak. 1769-től 1780-ig pedig tótkomlósi pap volt Wallaszky Pál művelődéstörténész, aki Kölcsey Ferenc szerint "korának és századának kitűnő tudósa" volt. Az 1791-es pesti zsinat határozatának értelmében a Pest-Békési Egyházmegyéből kivált a Békés-Bánáti, amelynek első esperese Szimonidesz János orosházi lelkész volt. 1802-ben az egyházmegye létrehozta a mezőberényi evangélikus esperességi gimnáziumot, ami 1834-ben Szarvasra költözött. 1836-ban kettévált a megnövekedett lélekszámú Békés-Bánáti Esperesség. A Békési Esperességhez csatolták a Békés, Arad, Csanád, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék területén fekvő egyházközségeket. 1860-tól 1872-ig bányakerületi püspök volt az orosházi születésű Székács József pesti lelkész, akinek utódjául választották a békéscsabai dr. Szeberényi Gusztávot, s ezzel Békéscsaba is püspöki székhellyé vált. A társult egyházközség jelenleg az élet halvány jeleit mutatja. Újra van hittan, rendszeres istentisztelet, lelkészi szolgálat. A szolgálatokat helyettes lelkész végzi. Egy önállóan beiktatott parókus lelkész állásának megteremtéséhez nincsenek meg a feltételek. Szórványok: Battonya, Csanádpalota, Királyhegyes, Kövegy, Nagyér, Nagylak. Csabacsűdi Evangélikus Egyházközség1927-ben alakult az egyházközség, templomát 1952-re építették fel. A gyülekezet tagjai bíznak abban, hogy az egyháztagok száma a jövőben gyarapodni fog. A gyülekezet jó kapcsolatokat ápol az itt élő más felekezetekkel is. Az évente tartott közös istentiszteleti alkalmak meghitt ökumenikus szellemben zajlanak le. Hódmezővásárhelyi Evangélikus Egyházközség1796-ban vált önálló egyházközséggé, az evangélikus templomot 1844-ben szentelték fel. Szórvány: Mártély és Székkutas. Nagy lendületű gyülekezet, amely szép jövő elé néz. Sok gyülekezeti alkalmat tartanak hétköznapokon. Nagybánhegyes-Magyarbánhegyesi Evangélikus EgyházközségNagybánhegyes 1857-ben vált önálló gyülekezetté, temploma 1895-re készült el (tervezte Krim József nagylaki építész). Társegyháza Magyarbánhegyes, amely 1941-ben missziói egyházközséggé alakult. Temploma 1949-ben készült el. Kevesen vannak, de nagyon igénylik a rendszeres istentiszteletet. A gyülekezet jövője olyan, mint vidéken a magyar társadalom jövője. Lelkésze szorgalmasan gondozza a gyülekezetek maradékát. Szórvány: Mezőkovácsháza és Végegyháza. Nagyszénás-Gádorosi Evangélikus EgyházközségNagyszénás települést 1818-ban hívták életre. Az evangélikusok az orosházi egyházközség filiájaként szerepelnek egészen 1895-ig. 1896-tól váltak önállóvá, templomukat 1900-ban szentelték fel. A jelen helyzet bizakodásra ad okot, a gyarapodás, erősö dés számos jele látható, így min den nehézség ellenére is biztató a jövő. Több diák jár be az orosházi evangélikus iskolába, ami szintén jó jelzés. Gádoros falu 1876-ban alakult Bánfalva néven, az evangélikusokat az orosházi lelkészek gondozták, 1844-től vált önálló egyházközséggé. 1888-ban épült fel a mai templom. 1980-tól a nagyszénási gyülekezet társegyházává lett. Sajnos az elárvulás évtize dekkel ezelőtt megkez dő dött. Gádoros szolgálhat a temetőjében ama ritkasággal is, hogy a kereszt (vagy keresztény jelképek) helyett vörös csillagos sírok is vannak. A templom nagy, a gyülekezet már picike. Szórványa Eperjes. Orosházi Evangélikus Egyházközség1744. április 24-én alapították a települést és az egyházközséget is evangélikus vallású magyarok. A templom tornyát 1777-ben, a kelet-nyugati főhajót 1786-ban, a déli toldalékot 1830-ban építették. 1992-től indult a Hajnal Evangélikus Óvoda, 1996-tól az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium. Kapcsolódó intézmény az Orosházi Evangélikus Egyházközség Levéltára. Orosházi Harangszó néven jelentetik meg gyülekezeti újságjukat, amely az egyházmegye legjelentősebb egyházi sajtókiadványa. A gyülekezetnek újra kell erősödnie. Erre is megvan a reménység, egyrészt a jól működő intézmények miatt, másrészt a tu datosabb gyülekezeti munka következtében. Hatalmas emberi tartalékokat kell kiaknázni. Leányegyházak: Csaná dapáca, Kardoskút-Rákóczitelep-Szentetornya. Pusztaföldvári Evangélikus Egyházközség1861-től követhető nyomon az evangélikusság. Kezdetben az orosháziak leányegyháza, majd 1896-tól anyagyülekezetté vált. 1913-ban szentelték fel templomát. Érdekes lelki képlettel rendelkező közösség. A templomba járás általánosan nem jellemző, de ugyanakkor a társadalmi temetést nem ismerik, azaz bizonyos értelemben mégis ragaszkodnak a valláshoz. Szarvas-Ótemplomi Evangélikus Egyházközség1722-től, a város alapításától van hírünk az evangélikusokról. A Tessedik Sámuel által épített templom 1786-88 között készült el. Az egyházközség 2000-től indította el a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodát. A gyülekezet működteti a már említett Ótemplomi Szeretetszolgálatot, amely mellett meg kell említeni a város vonzáskörzetében működő Középhalmi Misszió nevű alkoholmentő szakszolgálatot is. Tessedikkel a XXI. Századik Esély Népfőiskola néven indították el népfőiskolájukat (ld. fentebb). Hozzájuk kapcsolódik az evangélikus egyházközség levéltára. A gyülekezetben komoly fizikai és lelki építkezés folyik, amely nagyon szép és biztató jövőt vetít előre. Szarvas-Újtemplomi Evangélikus EgyházközségAz 1800-as évek közepén az ótemplom kicsinek bizonyult, és mivel a magyar kisebbség is vágyódott istentiszteletre, 1897-ben felszentelték az újtemplomot, melyet Francsek Imre tervezett. A Déli Egyházkerület létrehozása után 1953-ban kettéválasztották a szarvasi evangélikus gyülekezetet, és ekkor jött létre az újtemplomi egyházközség. Három szeretetotthont tartanak fent (Betánia, Immánuel, Újtemplomi). 2006-ban indították a Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Evangélikus Általános Iskolát már meglévő óvo dájuk mellett. Leányegyházak: Kardos és Örménykút. A gyülekezet sok megpróbáltatáson ment, és megy ma is keresztül. Sajnos nem kevesen kiváltak a gyülekezetből. A gyógyulásra azonban mindig van remény: a jelenleg tapasztalható csend már talán a béke és a gyógyulás jele. Szentesi Evangélikus Egyházközség1791-től az orosházi evangélikusok fíliája, 1823-tól anyaegyház. Templomát 1905-ben építették (Francsek Imre tervezte). A gyülekezet temploma megújult. Reméljük, egyszer majd lelki ébredés is bekövetkezik. Jelenleg szerény létszámú, de lelkes kis közösség hordozza a gyülekezet terheit. Leánygyülekezete Nagymágocs. Szórványok: Árpádhalma, Csanytelek, Csépa, Csongrádderekegyház, Fábiánsebestyén, Felgyő, Midszent, Nagytőke, Szegvár, Tiszavacs, Tömörkény. Csak Nagymágocson és Csépán vannak még istentiszteletek bizonyos ren dszerességgel, vagyis ahol régen parókiák álltak önálló lelkészekkel. A többi helyen alkalmanként tartanak istentiszteleteket. Tiszaföldvári Evangélikus EgyházközségAz 1800-as évek elejétől Szarvas fíliája, 1817-től anyagyülekezet, 1860-ban avatták fel mai templomukat. Tiszaföl dvár-Ószőlőben 1937-ben második templomot emeltek. Szórványok: Cibakháza, Cserkeszőlő, Kunszentmárton, Martfű, Nagyér, Öcsöd, Rákóczifalu, Tiszainoka, Tiszajenő, Tiszakürt, Vezseny. A hajdan két templommal is rendelkező gyülekezet mára elfogyott. Tűnődni lehet az összezsugorodás felett. Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség1746-ban alakult a település és az evangélikus egyházközség is. Templomát 1795-ben szentelték fel. A tótkomlósi gyülekezet Evangélikus Egyházi Óvodát és Evangélikus Egyházi Szeretetotthont is működtet. Leányegyház: Mezőhegyes. Szórványok: Békéssámson és Kaszaper. Nagy múltú, szlovák gyülekezet. A sok megpróbáltatáson átment közösségben újra érezhető a megújulás, a feléledés reménysége. A biztató jelek közé tartozik a hittanosok számának, az ifjúsági gyülekezet létszámának jelentős növekedése. A gyülekezet életét lelkes, buzgó tagok igyekeznek segíteni. |